KELTA KARÓ: Hegyet hágék, lőtöt lépék (2010.11.21. adás ismétlése)

Két évtized itthon és külországokban végzett gyűjtési és könyvtári munkája alapján írta Erdélyi Zsuzsanna a lemez bevezetőjében:

“Magyarországon a szóbeliségen alapuló népi kultúra őrizte meg a késő középkor szakrális költészetéből azt, amit szerencsésebb országokban, így pl. Olaszországban, az írásbeliség is. Amíg ez náluk irodalmi emlékeik folytán egyértelműen bizonyítható, addig nálunk a megfelelő számú irodalmi emlék hiányában közvetlenül nem bizonyítható, de az összehasonlító kutatás eredményeivel közvetve bizonyított tényként elfogadható. Mindebből következik, hogy a szóbeliségnek szükség esetén lehet olyan tájékoztató (informatív) és tanúsító (dokumentatív) ereje, mint az írásbeliségnek. Esetünkben a nemzedékek mormolta imádságoknak lehet olyan forrásértékük, mint a betűvetők, írástudók rótta szövegeknek.”